Építési § jog | KÖZBESZERZÉSI TUDÁSTÁR
alapinformációk egy helyen – ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek

Dinamikus Beszerzési Rendszerek az építési beruházásokban 1. rész

Ahogy az epitesijog.hu közbeszerzési tudástárának „Tegyen ajánlatot” rovatában is látható, több dinamikus beszerzési rendszerhez (a továbbiakban: DBR) is folyamatosan biztosítva van a részvételre jelentkezők részére a csatlakozás lehetősége a DBR időtartamának fennállása alatt az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (a továbbiakban: EKR).

Új cikksorozatunkban bevezetjük az érdeklődőket a DBR-ek rejtelmeibe!

Mi is az a DBR?

 

A DBR a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) XVI. fejezetében szabályozott olyan sajátos beszerzési módszer, amelynek használata még nem annyira elterjedt és ismert az ajánlattevők és még talán az ajánlatkérők számára sem, így egy cikksorozatban igyekszünk bemutatni minden olyan fontos információt – ideértve a jogszabályi rendelkezéseket és a gyakorlati tapasztalatokat – amelyek segítséget nyújthatnak a DBR-ek megismerésében, alkalmazásában.

A cikksorozatban bemutatásra fog kerülni Hazai és Európai Uniós szabályozási környezet, ugyanis a sajátos beszerzési módszerek megjelenése és fejlődése egy komoly evolúciós folyamaton ment végig mind a hazai, mind pedig az Európai Uniós szabályozás során. Kitérünk arra is, hogy mik voltak az Európai Unió céljai a beszerzések „elektronizálásával”, illetve ezen törekvéseknek mik voltak a főbb lépcsőfokai.

 

Kezdjük az alapoknál, Európai Uniós szabályozási környezet

 

Az európai jogalkotás elsősorban az irányelvi szabályozást alkalmazz(t)a és a közös piaci fejlődés hamar szükségessé tette a beszerzések, azon belül is a közpénzekből megvalósított beszerzések szabályozását. 2004-ben jelentek meg azok az irányelvek – közszolgáltatókra és a klasszikus ajánlatkérőkre –, amelyek már kiemelten foglalkoznak a keretmegállapodásokkal, illetve az elektronikus beszerzési rendszerekkel.

Azonban a 2008-as válság újabb változtatásokat generált a gazdasági megújulás érdekében, amely a korábbi szabályozást is érintette. Így – a korábbi folyamatokhoz képest – viszonylag gyorsan sor került a vonatkozó irányelvek felülvizsgálatára és a jelenleg is hatályos szabályozási környezet megalkotására, amelyek a következők:

- 2014/24/EU irányelv a közbeszerzésről;

- 2014/25/EU irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről;

- 2014/23/EU irányelv a koncessziós szerződésekről.

 

Mik is azok a sajátos beszerzési módszerek?

 

Az Európai Uniós irányelvek sajátja, hogy azokat a nemzeti jogrendbe át kell ültetni, azaz az abban megfogalmazottakat a hazai jogszabályokban meg kell jeleníteni. A fenti fejezetben tárgyalt legújabb irányelvek elfogadása miatt szükségessé vált egy új közbeszerzési törvény megalkotása, ennek következményeként 2015. november 1-én hatályba lépett a Kbt., immár teljeskörűen szabályozva a sajátos beszerzési módszereket, amelyek a következőek:

- keretmegállapodások

- dinamikus beszerzési rendszer

- elektronikus árlejtés

- elektronikus katalógusok

 

Keretmegállapodás:

 

Egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget (Kbt. 3. § 18. pont).

 

Dinamikus Beszerzési Rendszer:

 

Olyan gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő (részvételre jelentkező) kérheti a rendszerbe való felvételét, aki illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a dokumentációnak megfelelő előzetes jelentkezését.

 

Elektronikus árlejtés:

 

Az elektronikus árlejtés a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatok értékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, illetve az ajánlatnak az értékelési szempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé.

 

Elektronikus katalógus:

 

Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani vagy, hogy az ajánlattevőnek elektronikus katalógust kell csatolnia az ajánlatához (Kbt. 109. § (1) bekezdés).

 

Következő cikkeinkben a fenti sajátos beszerzési módszerek közül a DBR-rel fogunk részletesen foglalkozni, kitérve annak szabályrendszerére, alkalmazási lehetőségeire, előnyeire és hátrányaira. Amennyiben pedig kérdésük van a témával kapcsolatban kérdezzenek bátran az epitesijog.hu közbeszerzési tudástárának „Szakértőink válaszolnak” rovatában.