Építési § jog | KÖZBESZERZÉSI TUDÁSTÁR
alapinformációk egy helyen – ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek

A közbeszerzési törvény hatályba lépett módosításainak összefoglalása – 2024. február-augusztus

A hatályba lépett módosítások egy lényegi témától eltekintve alapvetően technikai jellegűek és csekély számúak. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2024. február 1. napjától hatályos módosításait egy korábbi publikációban már ismertettük, jelen cikkünkben az azóta hatálya lépett módosításokat tekintjük át.  A jogalkalmazás szempontjából érdemi jelentősége a már korábban is érintett 2023. évi CXVII. törvény által eszközölt módosításoknak van.

Érintett jogszabály: 2015. évi CXLIII. törvény
Módosító jogszabályok: 2023. évi CXVII. törvény; 2023. évi CIX. törvény; 2024. évi XIII. törvény; 2024. évi XXVIII. törvény
 

Több közbeszerzési rész, több összegezés

A módosítás hatályba lépésével immár lehetőség nyílik a gyakorlatban is arra, hogy amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásában biztosítja a részekre történő ajánlattételt, úgy az eljárásának eredményét is meghozhatja közbeszerzési részenként külön-külön időpontban, melyről immár külön írásbeli összegezést is tud készíteni.

Még az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) bevezetését megelőzően a Közbeszerzési Hatóság több állásfoglalásából is levezethető volt, hogy a Kbt. alapvetően nem tiltja azt, hogy az ajánlatkérő több közbeszerzési rész esetén adott esetben részenként külön-külön összegezést készítsen és az egyes részek eredményét az érintett rész bírálatának lezárását követően közölje az ajánlattevőkkel. Ezt a jogalkalmazás egyebek mellett a Kbt. 80. § (5) bekezdésének azon rendelkezéséből vezette le, hogy előzetes vitarendezési kérelem esetén csak a kérelemmel érintett közbeszerzési részre vonatkozott az ajánlatkérői válasz megküldésétől számított 10 napos szerződéskötési tilalmi időszak. Az EKR bevezetésével és funkcionalitásával a kérdés sokáig „lekerült a napirendről”, mivel az összegezés létrehozására irányuló eljárási cselekményt egy eljárásban csak egyszer lehetett létrehozni. A több részes közbeszerzési eljárások így ténylegesen is egy közbeszerzési eljárásként voltak kezelve az EKR-ben, amelyeknek egyetlen megindítási dátuma, egyetlen ajánlattételi határideje és az összegezés megküldésének is egyetlen dátuma volt.

Egyedül a szerződéskötés EKR-en kívüli folyamatában volt arra lehetősége az ajánlatkérőnek, hogy az egyes közbeszerzési részek eredményeként a szerződéseket eltérő időpontokban kösse meg, a kapcsolódó közzétételi kötelezettség (eredménytájékoztató hirdetmény) teljesítésére nyitva álló időtartam pedig az utolsóként megkötött szerződéstől számítódott.

A korábbi szabályozással tehát mind az ajánlattételi szakaszban (pl. módosítás szükségesség kizárólag az egyik részt érintő műszaki tartalom módosítása miatt), mind pedig a bírálati szakaszban (pl. több körös hiánypótlás az egyik részben, miközben a másikban minden ajánlat megfelelő) az adott esetben csak egy közbeszerzési részt érintő elhúzódás az egész eljárásra kihatott.

A módosítást a jogalkotó az elektronikus hirdetményminták (eForms) bevezetésével összhangban szükséges EKR fejlesztésekkel indokolta, így az ajánlatok elbírálásáról készült összegezés közbeszerzési részenként történő elkészítése is csak a Kbt. Második Része szerinti, valamint a Kbt. 3. melléklete szerinti szolgáltatások esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásban biztosított, azaz a nemzeti eljárásrendben lefolytatott összes többi eljárásban nem [2023. évi CXVII. tv. 11. §; 2015. évi CXLIII. tv. 114. § (15) bek.].

Fontos rögzíteni, hogy a módosítással bevezetett lehetőség csak az ajánlatok elbírálásáról készült összegezésre vonatkozik, tehát a kétszakaszos eljárások részvételi szakaszát lezáró összegezés nem készíthető el részenkénti bontásban, így ezen eljárások ajánlattételi szakasza is csak „egyszerre” indítható.

A módosítás az előző bekezdésben ismertetett elhúzódást részben orvosolja, azonban az „egy közbeszerzési eljárás elv” érvényesül a továbbiakban is azzal, hogy pl. az ajánlattételi szakaszban nem tudnak továbbra sem időben elválni egymástól az egyes közbeszerzési részek, azaz az ajánlattételi határidő módosítás, vagy a felhívás visszavonása is az egész eljárásra, így annak minden részére egyaránt vonatkozik [2023. évi CXVII. tv. 9. §; 2015. évi CXLIII. tv. 79. § (2) bek.].
 

Részenkénti hirdetményfeladás

Az összegezés részenkénti elkészítésével összhangban módosul az eredménytájékoztató hirdetményre vonatkozó közzétételi kötelezettség is. 

Az ajánlatkérő a vonatkozó hirdetményt immár közbeszerzési részenként külön-külön is közzéteheti, valamint a korábbi – 2020. február 1. napjával 10 munkanapról csökkentett – 3 munkanapos, közzétételre történő megküldésre vonatkozó határidő a módosítással 20 napra nőtt, amely a törvényi indokolás szerint „egyrészt könnyítés az ajánlatkérők részére, másrészt pedig összhangban van a 2014/24/EU irányelv 50. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidővel” [2023. évi CXVII. tv. 9. §; 2015. évi CXLIII. tv. 79. § (2) bek.].

Amennyiben pedig a témával vagy bármilyen közbeszerzési üggyel kapcsolatban kérdésük van, akkor kérdezzenek bátran az epitesijog.hu Közbeszerzési Tudástára „Szakértőink válaszolnak” rovatában.