Építési § jog | KÖZBESZERZÉSI TUDÁSTÁR
alapinformációk egy helyen – ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek

2025 január 1-én hatályba lép a „Zöld közbeszerzési rendelet”

A Magyar Közlöny 2024. évi 80. számában jelent meg a közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet). Az úgynevezett zöld közbeszerzési kormányrendelet a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti építési beruházások tekintetében is megállapít speciális szabályokat. Egészen konkréten a Rendelet hatálya az építési termékek, illetve az új épületek és közutak tervezése és kivitelezése, valamint meglévő épületeket és közutakat érintő építési tevékenység tervezése és kivitelezése közbeszerzési eljárás útján történő beszerzésére terjed ki.

Fontos rögzíteni, hogy meglévő épületeket és közutakat érintő építési tevékenység tervezésére, illetve kivitelezésére a Rendeletben foglalt követelményeket akkor kell alkalmazni, ha az építési beruházás becsült értéke az uniós értékhatárt eléri, viszont az új épületek tervezésére vagy kivitelezésére, vagy tervezésre és kivitelezésre együttesen irányuló közbeszerzési eljárások esetében a közbeszerzési értékhatárt elérő, vagy meghaladó valamennyi eljárás során az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a Rendelet előírásaira, azon belül is az építési beruházásokra irányadó 13. §-ban foglaltakra.

 

A Rendeletet akkor is alkalmazni kell, ha

• az adott közbeszerzési eljárás tárgya csak részben terjed ki a Rendelet hatálya alá tartozó, annak 1. § (1) bekezdésében felsorolt beszerzési tárgyak valamelyikére;
• a beszerzés a termékek hasznosítási, használati jogának – vételi joggal vagy anélkül – való megszerzésére irányul.

 

 

Rendelet célja

 

A Rendelet célja, hogy a Kbt. 5–7. §-a szerinti ajánlatkérők, illetve közszolgáltató ajánlatkérők (a továbbiakban együtt: ajánlatkérők) a közbeszerzési eljárásaik lebonyolítása során környezetvédelmi követelmények alkalmazását írják elő, amelyet az ajánlattevőknek teljesíteniük kell.

 

A Rendeletben meghatározott környezetvédelmi követelmények alkalmazását az ajánlatkérőknek elsődlegesen vagy a műszaki leírás részeként vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként, adott esetben értékelési szempontként kell előírniuk.

 

 

Mik a kivételek?

 

Nem kell alkalmazni a Rendeletet, ha az ajánlatkérő bizonyos hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások valamelyikét folytatja le, vagy a szerződés teljesítésének helye az Európai Unión kívüli ország területére esik, vagy olyan speciális felhasználású áru vagy szolgáltatás beszerzésére irányul a közbeszerzési eljárás, hogy a környezetvédelmi követelmények előírása nem lehetséges. Ez utóbbi esetben azonban az ajánlatkérőnek a speciális felhasználást megfelelően alá kell támasztani a közbeszerzési dokumentumokban.

 

Mi minősül építési terméknek?

 

A Rendelet áttételesen definiálja az építési terméket és meghivatkozza a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk. 1. pontját.

E szerint az „építési termék” bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét.

 

 

Milyen környezetvédelmi szempontokat kell alkalmazni?

 

A Rendelet hatálya alá tartozó építési beruházásoknál többféle környezetvédelmi követelményszintnek megfelelő előírás érvényesítése között lehet választani.

 

A beszerzési tárgyak esetében a Rendeletben előírt környezetvédelmi követelmények közül elegendő egyetlen követelmény alkalmazása, azonban nincs akadálya, hogy ajánlatkérő további környezetvédelmi követelmények előírásáról döntsön, vagy a Rendeletben előírt, a közbeszerzés mennyiségének adott százalékos arányára vonatkoztatott követelményeket ennél nagyobb mértékben vagy a beszerzés teljes mennyiségére alkalmazza.

 

A Rendelet különválasztja az új és meglévő épületek tervezésére vagy kivitelezésére vagy tervezésre és kivitelezésre, illetve az új és meglévő közutak tervezésére vagy kivitelezésére vagy tervezésre és kivitelezésre együttesen irányuló közbeszerzési eljárások azt, hogy milyen környezetvédelmi szempontok alkalmazhatóak az adott közbeszerzési eljárásban.

 

Az építési termékek esetében a Rendelet megalkotói feltételezik, hogy azok beszerzésére a fenti két eset valamelyike során kerül sor. Amennyiben mégsem így lenne és az építési termék beszerzésére más módon – akár önállóan – kerül sor, akkor az ajánlatkérő köteles az építési termék beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásban a termékek környezeti hatásait figyelembe venni oly módon, hogy a műszaki leírásban vagy az értékelési szempontok körében meghatározza azokat a környezeti tulajdonságokat, amelyek valamely címkével, környezetvédelmi terméknyilatkozattal, egyéb harmadik fél által tanúsított környezeti értékeléssel, vagy más megfelelő bizonyítási eszközzel igazolhatóak.

 

 

Állami építési beruházási törvény?

 

A Rendelet külön kitér az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Ábt.) 3. §-a szerinti állami építési beruházásnak minősülő építési beruházásokra is és lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő a Rendeletben előírtak helyett az Ábt. vonatkozó paragrafusában meghatározott szempontokat alkalmazza értékelési szempontként a közbeszerzési eljárása során.

Fentiekre figyelembevételével az Ábt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a Rendelet alkalmazása mellőzhető.

A környezetvédelmi szempontok rendkívül széles skálán mozognak, azok kifejtésére és elemzésére a következő cikkekben fogunk sort keríteni.

Amennyiben pedig a témával vagy bármilyen közbeszerzési üggyel kapcsolatban kérdésük van, akkor kérdezzenek bátran az epitesijog.hu közbeszerzési tudástárának „Szakértőink válaszolnak” rovatában.