Építési § jog | KÖZBESZERZÉSI TUDÁSTÁR
alapinformációk egy helyen – ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek

A többletmunka és a pótmunka, valamint a tartalékkeret fogalma és összefüggései - 1. rész

Legfrissebb, 4 részes cikksorozatunkban az építési beruházások közkedvelt fogalmaival foglalkozunk, ezek nevezetesen a többletmunka, a pótmunka, valamint a tartalékkeret.

 

Cikksorozatunk első részében a „pótmunka”, valamint „többletmunka” fogalmi ismertetésén túl részletesen foglalkozunk a többletmunka esetköreivel.

Többletmunkáról és pótmunkáról több jogszabály is, így a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az Építési beruházások speciális közbeszerzési szabályait tartalmazó 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épber. rendelet), valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési kódex), illetve az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Ábtv.) egyaránt tartalmaz rendelkezéseket, azonban a múlttal ellentétben 2020. január 1. napjától ezen fogalmak egységesen kerültek meghatározásra figyelemmel arra, hogy mind a kivitelezési kódex, mind az Épber. rendelet egyaránt a Ptk. definíciós szabályaira utalnak vissza:

 

Kivitelezési kódex 2. §:

7. többletmunka: a Ptk. 6:244. § (1) bekezdésében meghatározott többletmunka.

6. pótmunka: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:244. § (2) bekezdésében meghatározott pótmunka.

 

Épber. rendelet: 20. § (5) bekezdés:

A tartalékkeret a szerződés teljesítése során szükségessé váló, a 2013. évi V. törvény 6:244. § (2) bekezdése szerinti pótmunka elvégzésére is felhasználható, feltéve, hogy a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelel.

 

 

A többletmunka, és a pótmunka fogalmát tehát alapvetően a Ptk. alapján lehet és kell megítélni.

 

 

Ptk. 6:244. § [Többletmunka. Pótmunka]

A többletmunka és pótmunka tipikusan kivitelezési szerződések esetében (közbeszerzési szerződések esetében akkor, ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás), de a Ptk. mégis a vállalkozási szerződések közös szabályai között szabályozza, így elvileg más szerződések körében is felmerülhet mind pótmunka, mind többletmunka.

 

Többletmunka: A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.

 

Többletmunka esetén a szerződésben eredetileg célul tűzött eredmény nem változik meg, hanem az előzetesen becsülthöz képest csak többletmunkavégzéssel, illetve többletköltségvonzattal valósítható meg (Szegedi Ítélőtábla 1/2006. (XI.30.) kollégiumi ajánlása, valamint a Fővárosi Ítélőtábla - 10.Gf.40.089/2023/4)

 

A többletmunka fogalma két esetcsoportra vonatkozik:

 

• Az első esetcsoport szerint a vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási (kivitelezési) szerződés tartalmát képező valamennyi munkát, függetlenül attól, hogy azt a vállalkozói díj meghatározása során figyelembe vette-e.
• A második esetcsoport szerint a vállalkozó köteles elvégezni az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg, amely a műszaki szükségességből elvégzett munkát jelenti.
• Ha a Felek a szerződésben átalánydíjas elszámolást kötöttek ki, akkor ez utóbbi esetcsoport szerinti munkák elszámolására nincs lehetőség, azonban a Ptk. alapján a Megrendelő köteles megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható. A Ptk. megosztja a felek között annak a kockázatát, ha a szerződés teljesítése során korábban, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható munkavégzés válik szükségessé. E többletmunka az előre nem látható költségeket a megrendelő viseli: a vállalkozó olyan összegben háríthatja át költségeit a megrendelőre, amilyen összegben azok nála felmerültek. E követelések összege tehát kizárólag költségekre vonatkozik a hasznot nem tartalmazhatja, hiszen ez utóbbi már díjigénynek, s nem költségigénynek minősül.

 

Példa:

 

Vállalkozó uszoda kivitelezését vállalja. A megrendelő által biztosított tervdokumentáció mellett átadott talajmechanikai szakértői vélemény szerint az alapozáshoz az alapozás megkezdése előtt az altalajból 200 m3 földet is ki kell termelni, mert a talajréteg nem kelően szilárd.

 

A munka megkezdését követően azonban kiderül, hogy nem 200 m3, hanem 3000 m3 földet kell kitermelni, vagyis a megrendelő által átadott talajmechanikai szakvélemény téves megállapításokat tartalmazott.

 

A fenti esetben vállalkozó a 200 m3 feletti 2800 m3 földkitermelés tekintetében díjazásra nem jogosult, kizárólag a többletmunkával járó költségei (pl.: munkagépek bérleti díja) megtérítésére tarthat igényt figyelemmel arra, hogy a munka műszaki szükségességből merült fel, hiszen a biztonságos építkezés biztosítása érdekében szükséges a földkitermelése az altalajból. Amennyiben tehát a Felek átalánydíjban állapodnak meg, akkor az így felmerülő többletköltségek viselése nem is felelősségi, hanem kockázati kérdés, hiszen éppen azért állapodtak meg átalánydíjban, hogy a teljesítést követően ne kelljen tételesen felmérni a többletköltségeket.

 

A többletmunka tehát műszaki szükségességből felmerülő olyan munka, amelyet nem tartalmazott a tervdokumentáció, de nem feltétlen azért, mert az hibás vagy hiányos, hanem azért, mert a munka természete miatt ezen tételeket előre látni nem lehet. Fontos, hogy a tervdokumentáció fogalmát is kiterjesztően kell értelmezni, az nem szűkíthető le kizárólag a tervező által szolgáltatott tervekre, hanem magában foglalja adott esetben a szakhatósági rendelkezéseket is, minden olyan elemet tehát, ami a műszaki tartalmat meghatározza (LB Gfv.X.31.651/1995.).

 

Így többletmunkának minősül az olyan költségvetésben nem szereplő munka is, amelyet a terv mellékletét képező tűzvédelmi vagy más szakhatósági rendelkezés tartalmaz.