Építési § jog | KÖZBESZERZÉSI TUDÁSTÁR
alapinformációk egy helyen – ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek

Dinamikus Beszerzési Rendszerek az építési beruházásokban 2. rész

Előző cikkünkben röviden bemutatásra kerültek a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) [2015. évi CXLIII. tv.] XVI. fejezetében szabályozott sajátos beszerzési módszerek, azon belül is a dinamikus beszerzési rendszer (a továbbiakban: DBR), ami egyre gyakrabban használatos már az építési beruházásokban is.

Ahogy ígértük jelen cikkben a DBR-ek részletes szabályaival kezdünk el foglalkozni, ami egy olyan sajátos beszerzési módszer, amely a gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgál és teljes mértékben elektronikus folyamat.

A létrehozott DBR alapján biztosítható, hogy a folyamatosan változó termék- és szolgáltatáspaletta mindig elérhető legyen az ajánlatkérő(k) számára, így az adott beszerzési igény felmerülése esetén egy már előzetesen, a részvételi jelentkezések alapján alkalmasnak ítélt ajánlattevői kört tudnak megversenyeztetni annak érdekében, hogy a beszerzésüket a leghatékonyabban tudják megvalósítani.

 

A DBR-ről általában

 

Az Kbt. 106. §-a alapján röviden az alábbiakban lehet összefoglalni a DBR-ek lényegét [2015. évi CXLIII. tv.]:

1. Gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgál → építési beruházás esetében ilyen lehet például az úthálózat folyamatos karbantartása, ahol időben és helyileg egymástól elkülönülten jelentkezhetnek folyamatosan gyakori javítási, felújítási (beszerzési) igények az ajánlatkérő részéről. Az ún. "egybeszámítási" kötelezettség miatt ezek a munkák nehezen lennének kivitelezhetőek, ha minden esetben még közbeszerzési eljárásokat kellene lefolytatni. Egy DBR keretében ezek sokkal egyszerűbben és adott esetben gyorsabban kezelhetőek.
2. Teljes mértékben elektronikus folyamat → felállítható és működtethető az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR), illetve az adott ajánlatkérő saját elektronikus rendszerében, amennyiben arra a jogszabály alapján van lehetőség (424/2017. Korm.rendelet)
3. Működése határozott idejű → konkrét minimum és maximum időtartamot a Kbt. nem határoz meg, ami valljuk be ritkaság számba megy, hiszen pl. a keretmegállapodások esetében főszabály szerint legfeljebb 48 hónap az irányadó. Ugyanakkor az előre megadott időtartam rövidíthető és hosszabbítható is szabadon, az ajánlatkérő szándékának megfelelően.
4. A DBR kategóriákra osztható az adott kategóriában megvalósítandó közbeszerzések objektív jellemzői alapján → az uniós irányelvek alapján a rendszert fel lehet osztani termék-, építési beruházás vagy szolgáltatáskategóriákra azok objektív jellemzői alapján. Ilyen jellemző lehet a későbbi konkrét szerződések legnagyobb megengedett volumene, vagy azon konkrét földrajzi terület, amelyen belül a később kötendő konkrét szerződések teljesítésére sor fog kerülni.
5. Működési ideje alatt bármely olyan ajánlattevő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a közbeszerzési dokumentumokban foglaltaknak megfelelő részvételi jelentkezését → erre figyelemmel mondhatjuk, hogy a DBR egy „felülről” nyitott rendszer, azaz abba folyamatosan lehet jelentkezni és felvételt nyerni. Így előfordulhat, hogy az ajánlatkérő az év elején 10 ajánlattevőnek küld felhívást, míg az év végén 20-nak.
6. A DBR fennállása alatt, annak keretében megvalósítandó közbeszerzések (ajánlatkérések) érdekében a rendszerbe felvett minden gazdasági szereplőt fel kell hívni arra, hogy nyújtson be ajánlatot → ajánlatkérői oldalról talán az egyik negatívum, hogy mindig, mindenkinek meg kell küldeni az adott beszerzési igény megvalósítása érdekében indítandó eljárás ajánlati felhívását, viszont kiemelendő, hogy nincs – szemben a keretmegállapodás alapján a verseny újranyitásával – ajánlattételi kötelezettség. Ennek értelmében az ajánlattételre felkért, a DBR-be érvényes részvételi jelentkezéssel felvett ajánlattevő dönthet úgy is, hogy az adott ajánlatkérés tekintetében nem nyújt be ajánlatot, ehhez a Kbt. nem fűz semmilyen jogkövetkezményt.

Fentiek alapján látható, hogy a DBR-ek felállítása és az ajánlatkérés több szakaszból áll. Erre figyelemmel a jogalkotó a DBR-be történő felvételre a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait, az adott beszerzés DBR-ben történő megvalósítására pedig a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait rendeli alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a DBR jellegéből adódóan nem kell az ajánlati felhívást a DBR felállítását követő 5 munkanapon belül megküldeni (Kbt. 107. § (1) bekezdés).   

 

Tehát a DBR létrehozására irányuló eljárás lefolytatása az alábbi szakaszokra bontható:

 

Részvételi szakasz: az adott árut/szolgáltatást nyújtani képes, és az előírt feltételeknek megfelelő gazdasági szereplők nyújtják be jelentkezésüket, a későbbiek során a jelentkezést – a DBR időtartama alatt – folyamatosan szükséges biztosítani.

 

Ajánlattételi szakasz: Az ajánlatkérő ebben a szakaszban indítja meg a „tényleges” eljárást valamely szolgáltatás, áru vagy építési beruházás beszerzésére, bizonyos időközönként. Ebben a szakaszban kerül sor DBR-ben megvalósítandó konkrét közbeszerzésre, a vonatkozó pontos műszaki leírás és szerződéses feltételek meghatározására.

 

Fontos kiemelni, hogy a DBR-t nem elegendő létrehozni, azt folyamatosan „menedzselni” kell, hiszen a rendszer végig nyitott, ahhoz bármikor kérhetik felvételüket újabb gazdasági szereplők. Ez esetben a jogszabályban meghatározott határidő alatt el kell bírálni a részvételi jelentkezést és amennyiben érvényes részvételi jelentkezést nyújtott be, akkor az újabb gazdasági szereplőt a DBR-be fel kell venni. Emellett a DBR fennállása alatt is felmerülhetnek olyan új körülmények, amelyek az ajánlatkérő beavatkozását igénylik.

 

DBR előkészítése

 

Az alábbi rövid ábrával szeretnénk bemutatni a DBR létrehozásának első fázisát, amely a közbeszerzési eljárás előkészítéséhez véleményünk szerint elengedhetetlenül szükséges annak érdekében, hogy jól működő és hatékony DBR-t tudjunk létrehozni.

DBR tervezése: Fontos, hogy a fennállásának teljes időtartamára kell tervezni, ideértve a DBR létrehozását, illetve a későbbi „menedzselését”.

 

Információgyűjtés: Ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia a korábbi hasonló tárgyú beszerzéseit, illetve az adott jövőbeli időszakra vonatkozó beszerzési igényeit és ezeket össze kell „gyúrnia” ahhoz, hogy az adatokat kellőképpen tudja elemezni.

 

Adatelemzés: Az információgyűjtés alapján rendelkezésre álló adatok elemzése alapján kell dönteni a tekintetben, hogy a beszerzési igényeink megvalósíthatóak-e DBR-ből. Amennyiben igen, akkor itt kell dönteni, hogy mi legyen a DBR tárgya, kell-e kategóriákra osztani, ha igen, akkor azoknak mik legyenek a jellemzőik.

 

Dokumentumok előkészítése: Ha eldöntöttük, hogy szükséges a DBR felállítása, akkor a szükséges és rendelkezésre álló dokumentumokat szintetizálni kell annak érdekében, hogy az eljárás előkészíthető legyen.

 

Jelen cikkükben hipotetikusan eljutottunk odáig, hogy szükségünk van az építési beruházások tekintetében felmerülő igények miatt DBR létrehozására, cikkünk következő részében arról fogunk értekezni, hogy a létrehozáshoz, illetve a megfelelő ajánlattételhez mire van szükségünk.

 

Amennyiben pedig a témával vagy bármilyen közbeszerzési üggyel kapcsolatban kérdésük van, akkor kérdezzenek bátran az epitesijog.hu közbeszerzési tudástárának „Szakértőink válaszolnak” rovatában.