Építési § jog | KÖZBESZERZÉSI TUDÁSTÁR
alapinformációk egy helyen – ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek

2023 február végén újabb közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosultak (2. rész)

A Magyar Közlöny 29. számában megjelent a közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 54/2023. (II. 27.) Korm. rendelet, amely összesen hét kormányrendeletet érintett. A változásokról cikksorozatot készítünk. A cikksorozatunk 1. részben a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az EKR rendelet (424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet) 2023. február 28-ától hatályos változásait mutattuk be, míg a cikksorozatunk 2. részében a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosult rendelkezéseit ismertetjük.

Magyar Közlöny: 2023. évi 29. szám
Módosító jogszabály: 54/2023. (II. 27.) Korm. rendelet
Érintett jogszabály: 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet, 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet, 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet, 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet, 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet, 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet, 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet
Hatályos: 2023. február 28.

 

A 54/2023. (II. 27.) Korm. rendelet által érintett jogszabályok

A módosult jogszabályok felsorolását a cikksorozat 1. részében találhatják meg.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítással érintett rendelkezéseit a következő felsorolás foglalja össze:

1. Kizáró okok fenn nem állásának ajánlatkérő általi ellenőrzését érintő módosítások

2. Kizáró okok igazolásával kapcsolatosan az ajánlattevők által megadandó információk körét érintő módosítások

3. Alkalmassági követelmény tekintetében referenciaigazolás kiadására „kötelezett” ajánlatkérők körét érintő módosítás

A felsorolásból látható, hogy azokat is érintik a változások, akik az egyes közbeszerzési eljárásokban az érvényes és nyertes ajánlattételben érdekelteket, csakúgy, mint az eljárás ajánlatkérői oldalon történő jogszerű és problémamentes lebonyolítását végzőket.

 

Az eljárásban előírt kizáró okok fenn nem állásának ajánlatkérő általi ellenőrzését érintő módosítások

Az 1. pont szerinti módosítások szükségességét az indokolta, hogy az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény által létrejött az Integritás Hatóság, mely szervezet az európai uniós források „megszerzésével” kapcsolatos híreket figyelők számára ismerős lehet, mint a kormányzat egyik vállalása. A hatóság egyebek mellett azzal a feladatkörrel is rendelkezik, hogy közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 62. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, összefoglalóan a bűncselekményekkel kapcsolatos kizáró okokkal érintett gazdasági szereplőkről nyilvántartást vezessen. Ezen kizáró okoknak az igazolása eddig főszabály szerint az érintett ajánlattevő – közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített – nyilatkozata útján történt, az ajánlatkérőnek pedig érdemi lehetősége a gyakorlatban nem volt a nyilatkozat valóságtartalmáról meggyőződni.

Az Integritás Hatóság feladata lesz egy erről szóló adatbázis naprakész vezetése, ideértve azt is, amennyiben a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontja szerinti valamely kizáró okkal érintett gazdasági szereplő a Kbt. 64. §-a szerinti, ún. öntisztázással él – azaz valamely kizáró okkal való érintettsége ellenére olyan intézkedéseket tett, melyek biztosítják megbízhatóságát. – Az öntisztázásra irányuló kérelmek elbírálása is az Integritás Hatóság feladata, melynek eredményeként az érintett gazdasági szereplőt adott esetben törölheti az adatbázisból, vagy eleve fel sem veszi a közbeszerzési eljárásból kizárt gazdasági szereplők nyilvántartásába [54/2023. (II. 27.) Korm. rend. 6-8. §; 321/2015. (X. 30.) Korm. rend. 4. § (3) bek.; 321/2015. (X. 30.) Korm. rend. 8. § a) és d) pont; 2015. évi CXLIII. tv. 64. §].

Látható, hogy ezen módosítások inkább a közbeszerzési eljárások ajánlatkérői számára lehetnek fontosak, mivel az ajánlatok, részvételi jelentkezések bírálata egy újabb adatbázis ellenőrzésének kötelezettségével egészül ki. Jó hír, hogy hasonlóan több adatbázishoz, ennek a fóruma is az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) lesz.

Az adatbázisokat kedvelők számára viszont rossz hír, hogy a nyilvántartás elkészülte – és egyben a módosítással érintett rendelkezések hatályba lépése is – jelen cikk készítésekor a bizonytalan jövőbe mutat, ugyanis az 54/2023. (II. 27.) Korm. rendelet 24. § (2) és (3) bekezdésében rögzített hatályba léptető rendelkezései értelmében a módosult rendelkezések hatályba lépésének feltétele a nyilvántartásban szereplő adatok teljes körű rendelkezésre állását igazoló kormányhatározat Magyar Közlönyben történő közzététele. A hatályba lépés pontos napját pedig a (3) bekezdés értelmében „az igazságügyi miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg”, mely rendelet közzétételére cikkünk születéséig még nem került sor [54/2023. (II. 27.) Korm. rend. 24. § (2)-(3) bek.].

 

Kizáró okok igazolásával kapcsolatosan az ajánlattevők által megadandó információk körét érintő módosítások

A 2. pont szerinti módosítások szervesen érintik azon olvasókat, akik aktív, vagy leendő szereplői a közbeszerzési eljárásoknak ajánlattevői oldalon. A módosítás a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti kizáró ok igazolási módját érinti. Ezen kizáró ok – melynek előírása valamennyi közbeszerzési eljárás tekintetében kötelező – értelmében az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni.

Ezt, valamint ennek párjaként a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontja kizáró okot szokta a közbeszerzési szakma egységesen offshore kizáró okokként hivatkozni, melyek a közbeszerzéseket szabályozó uniós irányelvekben nem rögzítetten, a nemzeti jogalkotás eredményeként kerültek a Kbt-be, biztosítva azt, hogy a közbeszerzési eljárások nyertes ajánlattevői átlátható tulajdonosi szerkezettel rendelkezzenek. A kizáró ok eredete, története, jogalkotói célja iránt érdeklődő olvasók ide kattintva érhetnek el egy, a témával kapcsolatos részletesebb elemzést.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítása a kizáró ok igazolásaként – az EKR-ben erre rendszeresített elektronikus űrlapon – az ajánlat részeként benyújtandó nyilatkozat tartalmi elemeit jelentős mértékben bővíti az eddigi, a tényleges tulajdonos nevének és lakóhelyének megnevezése helyett az alábbi adatok megadásával:
- tényleges tulajdonos személyazonosító adatai,
- adóazonosító adatai
- külső nyilvántartás szerinti személy-, illetve adóazonosító adatai
- valamint érdekeltségének a Pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti jellege és mértéke.

A fentiek szerinti adatok megadása az érintett ajánlattevő valamennyi tényleges tulajdonosa tekintetében kötelező, már amennyiben természetesen az ajánlattevőnek van a pénzmosásról szóló törvény hivatkozott pontjai szerinti tényleges tulajdonosa (utóbbi esetben erről szükséges nyilatkozni) [54/2023. (II. 27.) Korm. rend. 9. § a) és b) pont; 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § i) pont, 10. § (1) bek. g) pont; 2017. évi LIII. tv. 3. § 38. pont].

Minden esetben javasoljuk a vonatkozó EKR űrlap pontos kitöltését! Érdekesség, hogy miközben a módosított rendelkezés 2023. február 28. napjától hatályos, az EKR-ben a nyilatkozat megtételére szolgáló elektronikus űrlap már hetekkel korábban frissítésre, és élesítésre került a bővített adattartalom szerint.
 

Alkalmassági követelmény tekintetében referenciaigazolás kiadására „kötelezett” ajánlatkérők körét érintő módosítás

A 3. pont szerinti módosítás az építési beruházásokban érdekelt ajánlatkérőket és ajánlattevőket alapvetően nem érinti. Amennyiben az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásban alkalmassági követelményként valamely korábbi építési munka szerinti referencia kerül meghatározásra, úgy annak igazolása eddig is minden esetben a szerződés kötő másik fél (tehát nem az, aki benyújtja az adott referenciát) által kiadott, vagy aláírt igazolással történt, azaz nem volt elégséges az ajánlattevő, vagy az alkalmasságot igazoló saját nyilatkozata.

Szemben az építési beruházásokkal a többi beszerzési tárgy (árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés) esetén az, hogy az adott referenciáról elégséges-e nyilatkozni, vagy annak szerződést kötő másik fél által nyújtott igazolása a megfelelő igazolási mód, az adott szerződést kötő másik fél jogállásától függ. Főszabály szerinti amennyiben a referenciával érintett szerződést kötő másik fél ajánlatkérőnek minősül, úgy a referencia csak az általa kiadott, vagy aláírt igazolással tekinthető megfelelőnek, egyéb szerződést kötő másik fél esetén a referenciát egyszerű, az ajánlattevő/alkalmasságot igazoló által tett nyilatkozatként is el kell fogadni.

Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi XXIX. törvény – amelynek indokolása ide kattintva elérhető - 2022. október 13. napjával módosította a Kbt. 5. § (1) bekezdését. A Kbt-ben kiegészítették ajánlatkérők körét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyekre vonatkozó f) ponttal, így a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben is szükséges volt átvezetni az erre való hivatkozást ott, ahol a referenciaigazolást kiállítani köteles szervezetek kerültek ismertetésre [54/2023. (II. 27.) Korm. rend. 9. § c) pont; 321/2015. (X. 30.) Korm. rend. 22. § (1) bek. a) pont; 321/2015. (X. 30.) Korm. rend. 22. § (1) bek. a) pont; 2015. évi CXLIII. tv. 5. § (1) bek. f) pont].

Lásd még: 2023 február végén újabb közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosultak (1. rész)
 

Közbeszerzést érintő kérdéseivel forduljon a Procport Consulting Kft-hez