Építési § jog | KÖZBESZERZÉSI TUDÁSTÁR
alapinformációk egy helyen – ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek

Becsöngettek! 2023. szeptemberével számos közbeszerzési előírás módosult (1. rész)

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) módosításáról szóló 2023. évi XVI. törvény számos olyan módosítást tartalmaz, melynek áttekintése és ismerete javasolt a területen tevékenykedőknek, valamit az érdeklőknek is. A változások jelentőségére tekintettel három részes cikksorozatban dolgozzuk fel Cikksorozatunk 1. részben a műszaki egyenértékűség fogalmának módosítását és az új eredménytelenségi okot mutatjuk be.

Magyar Közlöny: 2023. évi 70. szám
Érintett jogszabály: 2015. évi CXLIII. törvény
Módosító jogszabály: 2023. évi XVI. törvény
Hatály: 2023. szeptember 1.
 

A Kbt. 2023 szeptemberi változásai korrektúrával

A Kbt. módosítással érintett rendelkezései közül a legfontosabbakat emeljük ki a három részből álló cikksorozatunkban, ugyanakkor aki a jogszabályban is nyomon akarja követni a módosításokat, azoknak ide kattintva elérhetővé tettük a Kbt. előző időállapothoz képest korrektúrával jelölt, 2023. szeptember 1. napjától hatályos változatát (a Kbt. korrektúrázott szövegének forrása: https://uj.jogtar.hu/).

 

Az értelmező rendelkezések közül törlésre került a „műszaki egyenértékűség” fogalma

A fogalom eredeti célja az ajánlatkérők által előírt referenciakövetelmények versenyszűkítő hatásainak csökkentése lett volna azzal, hogy azt objektív és mérhető műszaki paraméterek alapján határozza meg. Ez elsősorban az építési beruházásoknál volt jellemző, egy sarkos példával élve a rendelkezés a „legalább 1 db. futballstadion építése”-jellegű előírásokat volt hivatott kiküszöbölni.

Ugyanezen célt azonban hatékonyabban érte el a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3a) bekezdése, ami konkrétan mennyiségi ismérvek mentén teszi kötelezővé a referenciakövetelmény előírását, továbbá a joggyakorlat is ennek megfelelően alakult, így az idő előrehaladtával és a „mérhető paraméterek” zavaros értelmezése következtében a fogalom még jobban kiüresedett [2023. évi XVI. tv. 19. § a) pont; 2015. évi CXLIII. tv. 3. § 30. pont; 321/2015. (X. 30.) Korm. rend. 22. § (3a) bek.].

Ezt támasztja alá a módosító törvény jogalkotó általi alábbi indokolása is:
„A Kbt. 3. § 30. pontja hatályon kívül helyezésének indoka, hogy bár a hazai közbeszerzési jog használja a műszaki egyenértékűség fogalmát, annak jelenlegi definíciója valójában versenyszűkítő hatású is lehet, és indokolatlan terhet ró az ajánlatkérőkre azzal, hogy megköveteli konkrét mérhető műszaki paraméterek meghatározását. Ebből az okból már korábban hatályon kívül helyezésre került az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzési szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése, amely építési beruházásokra vonatkozó alkalmassági feltételek körében meghatározott referenciák vonatkozásában megkövetelte az ajánlatkérőktől „a bemutatni kért építési tevékenységeknek azokat a mérhető, az adott építészeti munkálatra jellemző mérőszámait, amelyek tekintetében az egyenértékűséget vizsgálni fogja”. Ezzel összhangban nem indokolt az olyan irányú Kbt. definíció megtartása sem, amely mérhető paraméterek és konkrét mérőszámok meghatározását követeli meg az ajánlatkérőktől.”

Érdekesség, hogy a fogalom hatályon kívül helyezése ellenére a Kbt. 65. § (5) bekezdése a módosítást követően is tartalmazza azt: „…tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követeli meg”. Hasonlóképp tartalmazza az immár definíció nélküli fogalmat az előterjesztői indokolásban hivatkozott 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 23. §-ának (1) bekezdése is: „…az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi építési beruházás tárgyára vonatkozó minimumkövetelményeket…”[2015. évi CXLIII. tv. 65. § (5) bek.; 322/2015. (X. 30.) Korm. rend. 23. §].

 

Új eredménytelenségi ok

A módosítás következtében a Kbt. 75. § (2) bekezdése, a közbeszerzési eljárás ajánlatkérő általi eredménytelenné nyilvánításának választható, azaz nem objektíven alkalmazandó lehetőségei egy új h) ponttal bővültek, mely szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha „az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlatában megadott ár vagy annak egyes összetevői alapján megállapítható, hogy a szerződéskötés a 2. § (4) bekezdésében foglalt alapelv súlyos sérelmét valósítaná meg.” [2023. évi XVI. tv. 2. § (1) bek.; 2015. évi CXLIII. tv. 75. § (2) bek. h) pont].

Ahogy a módosító törvény indokolása is rögzíti: „Közelebb hozza a közbeszerzéseket a magánszereplők közötti szerződéses gyakorlathoz, és lehetővé teszi a közpénzekkel való hatékonyabb gazdálkodást annak az eredménytelenségi oknak a törvénybe iktatása, amely szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást akkor is, ha a legkedvezőbb ajánlat árazását figyelembe véve a szerződéskötés súlyosan sértené a hatékony és felelős gazdálkodás elvét. Az ajánlatkérőnek ugyan lehetősége van előre megjelölni egy olyan árat, amelynél kedvezőtlenebb megajánlás az eljárásban érvényesen nem tehető, az ajánlatkérők azonban jellemzően nem tudnak előre ilyet meghatározni és előfordulhat olyan, az egységárakat érintő manipulatív árazás is, ahol az ajánlatkérő csak utólag tudja kezelni a helyzetet.”

A Kbt. az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának lehetőséges esetei, valamint az azt megelőző bírálati cselekmények között már hosszú ideje kezelte az aránytalanul alacsony árat, valamint azt, ha az ajánlat egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást, az új eredménytelenségi ok az ellenőrző szervezetek által alkalmazni szeretett ún. „piaci ár” fogalmához kívánta közelíteni a megajánlások vizsgálatát/megfelelőségének megítélését, így az ajánlatkérő kezébe is került egy lehetőség a túlárazás szankcionálására.

Ugyanezen § új (7) bekezdése kívánja az eredménytelenségi ok alkalmazását megelőző cselekményeket rögzíteni:
„Az ajánlatkérő a (2) bekezdés h) pontja alapján hozott döntést megelőzően köteles – a tervezett döntés indokainak közlésével, felvilágosítás kérése útján – biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett ajánlattevő bemutassa az általa ajánlott ár, illetve annak összetevője arányosságát, amelynek alapján a szerződéskötés nem okozna a (2) bekezdés h) pontja szerinti alapelvi sérelmet. A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásának részletes indokait az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezésben ismertetni.” [2023. évi XVI. tv. 2. § (2) bek.; 2015. évi CXLIII. tv. 75. § (7) bek.].

Az ehhez kapcsolódó előterjesztői indokolás szerint az ajánlatkérő, az eredménytelenségi ok alkalmazása esetén köteles „megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani” a szerződéskötés esetén bekövetkező alapelvi érdeksérelmet. „Ennek az alátámasztásnak az alapelvi követelményeknek megfelelően átláthatónak és objektíven ellenőrizhetőnek kell lennie (pl. árszakértő véleménye, a piaci árakat alátámasztó, megfelelő módszertanon alapuló dokumentáció), az érdeksérelem alátámasztásához nem elegendő pusztán az ajánlatkérő szubjektív véleményére támaszkodni.” Az új rendelkezés kötelezettséget – tehát ez nem a „bizonyítékok” gyűjtésének egyik választható módja – rá az ajánlatkérőre a tekintetben, hogy biztosítsa az ajánlattevőnek felvilágosításkéréssel azt, hogy az érintett ajánlati árelemet alátámassza.

Tekintettel arra, hogy az új rendelkezés – a Kbt. 197. § (1) bekezdése szerinti főszabály szerint – a módosítás hatályba lépését követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban alkalmazható, így érdemi joggyakorlat értelemszerűen nem kapcsolódik hozzá. Jelen cikk írójának szubjektív véleménye alapján az ajánlatkérők óvatosak lesznek az eredménytelenségi ok alkalmazásával, mivel egy esetleges túlárazás/manipulatív árazás kapcsán objektív bizonyítékokat feltárni meglehetősen összetett és olyan piaci, pénzügyi ismereteket igényel, melyekkel sokszor nem rendelkeznek az ajánlatkérők. Az ajánlattevői oldalon érdekeltek számára viszont már maga a jogszabályhely is egy feltartott mutatóujjként értelmezendő, hogy vigyázat, figyeljünk az árazásra.
 

A téma iránt érdeklődő olvasóink jelen cikk szerzőivel élőben is találkozhatnak 2023. szeptember 27-én, ahol akár a fenti cikkel kapcsolatos konkrét kérdéseiket is feltehetik! (MÉK 2 PONT, MÜK 9 KREDITPONT)

 

 

Előadásajánló videóink az alábbi képekre kattintva hallgathatók meg: