Építési § jog | KÖZBESZERZÉSI TUDÁSTÁR
alapinformációk egy helyen – ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek

Eltűnnek a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók a közbeszerzési eljárásokból?

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénytervezet hatálybalépését követően jelentős változásokat fog eredményezni a közbeszerzési eljárásokban is. A tervezetten 2023 júliusától hatályos jogszabály alapján a közbeszerzési törvényből (Kbt) kikerülnek a felelős akkreditált közbeszerzési szakértőkre vonatkozó rendelkezések, és ezek helyébe az állami közbeszerzési szaktanácsadó lép. A sajtóban ez úgy jelent meg, hogy Lázár János kizárná a közbeszerzésekből a külsős tanácsadókat.

 

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavaslat

A Kormány honlapján elérhető az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénytervezet, amely – sok más jelentős változtatás mellett – több módosítási javaslatot tartalmaz a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) vonatkozásában. Az egyik ilyen jelentős módosítási javaslat, hogy a Kbt.-ből kikerülnek a felelős akkreditált közbeszerzési szakértőkre (faksz) vonatkozó rendelkezések és helyébe az állami közbeszerzési szaktanácsadó lép. Ezt erősíti meg a törvényjavaslat indoklása is, amikor kimondja, hogy „a törvényjavaslat létrehozza az állami közbeszerzési szaktanácsadó kategóriáját, a korábbi felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadó intézménye helyett.”
 

Ki lehet állami közbeszerzési szaktanácsadó?

A törvénytervezet pontosan meghatározza azt, hogy ki lehet állami közbeszerzési szaktanácsadó, hiszen a módosítási javaslat értelmében a Kbt. 3. §-a a következő 2a. alponttal egészül ki:

„2a. állami közbeszerzési szaktanácsadó: az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti
ajánlatkérő, valamint az állam vagy költségvetési szerv által foglalkoztatott személy, aki
járulékos közbeszerzési feladatot lát el az őt foglalkoztató ajánlatkérő számára”

A fenti rendelkezés értelmezése során fontos megvizsgálni, hogy mely ajánlatkérők tartoznak a fenti körbe, hiszen ahogy azt a későbbiekbe taglaljuk, nekik – értelmezésem szerint – mindenképpen kell ilyen szaktanácsadót foglalkoztatnia.

A Kbt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérők a minisztériumok és a Kormány által kijelölt központi beszerző szervezetek [2015. évi CXLIII. tv. 5. § (1) bek.].

A minisztériumok helyzetét azt gondolom nem kell különösebben részletezni, ugyanakkor a közbeszerzésekben kevésbé jártasak számára érdekes lehet, hogy mi is az a központi beszerző szerv. Szerencsére a Kbt. e tekintetben sem hagy minket a tudatlanság sötét vermében, hiszen külön címet rendel a központosított közbeszerzésnek, ahol mind a központi beszerző szerv definícióját, mind a szakirányokat (informatika, egészségügy, kommunikáció) meghatározza, ahol kötelező központosított közbeszerzést alkalmazni. Tehát központi beszerző szerv a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet, a központosított közbeszerzés pedig a központi beszerző szerv által állandó jelleggel ellátott olyan tevékenység, amelynek célja
a) áruk vagy szolgáltatások megrendelése e törvény szerinti ajánlatkérők számára való továbbértékesítés céljából, illetve
b) e törvény szerinti ajánlatkérők számára áruk beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére irányuló szerződések vagy keretmegállapodások megkötése [2015. évi CXLIII. tv. 3. § 25-26. pont].

A fennmaradó két ajánlatkérői körből a költségvetési szerv meghatározása az egyszerűbb feladat, hiszen annak a fogalma, körülírása több jogszabályban is megtalálható, de talán a legautentikusabb forrása e tekintetben szintén a Magyar Kormány honlapja, amely szerint a költségvetési szerv az államháztartás sajátos jogi személyiségtípusa, jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.

Az állam, mint foglalkoztató már nehezebb dió – itt alapvetően a Polgári Törvénykönyv és az állami vagyonról szóló törvény adhat némi támpontot – ahogy a foglalkoztatás jellege sincs pontosan meghatározva, de várhatóan kiadásra kerül egy végrehajtási rendelet is a témakörben, ahol az ilyen kérdések remélhetőleg jobban kibontásra kerülnek, hiszen a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység részletszabályait is kormányrendelet rögzíti [257/2018. (XII. 18.) Korm. rend.].  

 

Mit tehet az állami közbeszerzési szaktanácsadó?

A törvényjavaslat értelmében tehát foglalkoztatott személy, járulékos közbeszerzési feladatot lát el az őt foglalkoztató ajánlatkérő számára. Ez a megfogalmazás további kérdéseket vet fel, hiszen a járulékos közbeszerzési feladatot a Kbt. nem ismeri, hanem a járulékos közbeszerzési szolgáltatást definiálja, mint a közbeszerzési eljárás lefolytatásához nyújtott támogatási tevékenység [2015. évi CXLIII. tv. 3. § 14. pont].

Hogy ez alatt mit is kell érteni? A Kbt. e tekintetben is nyújt további támpontot, amikor a jogalkotók által kedvelt „így különösen” szófordulattal kiemel három olyan tevékenységet, amit mindenképpen ilyen szolgáltatásnak kell tekinteni, így
a) közbeszerzési eljárások lefolytatását, illetve keretmegállapodások megkötését az ajánlatkérő számára lehetővé tevő műszaki infrastruktúra rendelkezésre bocsátása,
b) közbeszerzési eljárások lefolytatásával vagy tervezésével kapcsolatos tanácsadás,
c) közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása az érintett ajánlatkérő nevében és javára.

Amennyiben a fentieket tekintjük irányadónak a törvényjavaslat vonatkozásában, akkor az a) pont nyilvánvalóan a központi beszerző szervekre vonatkozik, akik tevékenységük ellátásához saját informatikai rendszert üzemeltetnek annak érdekében, hogy az általuk megkötött keretmegállapodásokat és dinamikus beszerzési rendszereket működtetni tudják.
Így – kizárásos alapon – marad a b) és c) pont szerinti tevékenység, mint „feladat”, amit az állami közbeszerzési tanácsadó valamilyen foglalkoztatási jogviszony keretében el tud látni a meghatározott ajánlatkérői kör számára. Természetesen ettől eltérő feladat is meghatározásra kerülhet a várható részletszabályozás keretében, hiszen a Kbt. kevés olyan rendelkezéseinek egyikéről beszélünk, ami nem kógens, hanem csak „példálózó” jellegű.
 

Mikor kötelező alkalmazni az állami közbeszerzési szaktanácsadót?

A törvényjavaslat e tekintetben nem bonyolítja túl a dolgot, egyszerűen csak egy cserét javasol módosító javaslatként, és rögzíti, hogy a Kbt. „27. § (3) bekezdésében az „Az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált” szövegrész helyébe az „Az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérő, valamint az állam, vagy költségvetési szerv köteles állami” rendelkezés lép.

Tehát itt a korábbi szabályozáshoz képest pontosítás történik az új szaktanácsadói feladatkör bevezetésével és a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kivezetésével kapcsolatban, hiszen szűkül a kötelezetti kör, viszont az nem változik, hogy mikor kötelező igénybe venni.

A Kbt. jelenleg a következőket rögzíti [2015. évi CXLIII. tv. 27. § (3) bek.]:
A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel.

Az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni
a) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,
b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba, vagy
c) a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásba, kivéve a keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értéket el nem érő beszerzés megvalósításába,
d) keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értékű beszerzés megvalósításába.

Ahogy a fentiekből is látható, a hatályos szabályozás, a Kbt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetében, valamennyi a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérő esetében kötelezővé teszi a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonását.

A módosítási javaslat ezt jelentősen szűkíteni fogja, hiszen az állami közbeszerzési szaktanácsadó bevonása a tervezet szerint csak az alábbiak számára lesz kötelező - a fent meghatározott esetekben -:.
1. a minisztériumok;
2. a Kormány által kijelölt központi beszerző szervek;
3. az állam és a
4. költségvetés szervek

Minden más ajánlatkérő esetében ez a kötelezettség megszűnik, így a jövőben szaktanácsadó igénybevétele nélkül folytathatják le közbeszerzési eljárásaikat függetlenül az értékhatártól, illetve a forrás jellegétől (hazai, EU-s).
 

Mi lehet az indoka annak, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók lényegesen kevesebb eljárásban járnak majd el?

Véleményem szerint a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók bevonása szűkítésének indoka egyrészről azt szolgálhatja, hogy azok a szakemberek, akik jelenleg a piacon, megbízás alapján dolgoznak, inkább az állami szektorban helyezkedjenek el, és a szaktudásukat ebben az intézményi körben megvalósuló közbeszerzések során kamatoztassák az ajánlatkérői oldalon.

A tervezett változás hatályba lépése esetén ugyanis – ahogy az fentebb kifejtésre került – jelentősen szűkül az a kötelezetti kör és ezáltal a biztos megbízások és munka lehetősége, akiknek feltétlenül szükséges tanácsadó igénybevétele.
Másrészről pedig a szűkített körön kívül esők „felszabadulnak” a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó alkalmazásának kötelezettsége alól, így eldönthetik, hogy kívánnak-e ilyen szaktudást bevonni és azt adott esetben megfizetni vagy nem élnek ezzel a lehetőséggel.

Álláspontom szerint mind ajánlatkérői, mind ajánlattevői oldalon szükség van megfelelő szaktudással rendelkező közbeszerzési szakemberek alkalmazására, így kíváncsian várjuk, hogy a rendelet hatályba lépése milyen következményekkel fog járni az ezen a piacon tevékenykedő szakértőkre nézve és milyen átrendeződést fog ez okozni a foglalkoztatási környezetet tekintve.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénytervezet jelenlegi ismereteink szerint 2023. július 1. napjától léphet hatályba. Mivel még az országgyűlés sem tárgyalta a javaslatot, ezért még nem tekinthető véglegesnek a hatálybalépés napja, és természetesen az ismertetett rendelkezések sem. 

Az Építésijog.hu oldal ingyenes Változásértesítő szolgáltatásával folyamatosan tájékozódhat a törvénytervezet eseményeiről, az egyes új rendelkezésekre szakcikkek segítségével tud felkészülni. A Változásértesítőre az alábbi linkre kattintva tud feliratkozni:

 

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény elfogadásához kapcsolódó eseményekről, és a törvényjavaslat fontosabb elemeit taglaló szakcikkekről az Építésijog.hu folyamatosan frissülő összefoglalójából IDE kattintva tájékozódhat.
 

Közbeszerzést érintő kérdéseivel forduljon a Procport Consulting Kft-hez