Építési § jog | KÖZBESZERZÉSI TUDÁSTÁR
alapinformációk egy helyen – ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek

2023. november 8. napján hatályba lépett az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény

Hosszas jogalkotói eljárást és a köztársasági elnök által kért alkotmányossági vétó elbírálást követően a Magyar Közlöny 2023. évi 154. számában 2023. október 31. napján megjelent az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény vagy Ábtv.). Jelen cikkben a törvény hatálybalépésével foglalkozunk, vagyis azt járjuk körül, hogy milyen beruházásokra, és mikortól kell alkalmazni az Ábtv. rendelkezéseit.

Magyar Közlöny: 2023. évi 154. szám
Új jogszabály: 2023. évi LXIX. törvény
Módosított jogszabály: 1988. évi I. törvény, 1995. évi LVII. törvény, 1997. évi LXXVIII. törvény, 1997. évi CXLI. törvény, 2005. évi CLXXXIII. törvény, 2006. évi LIII. törvény, 2011. évi CXCVI. törvény, 2015. évi CXLIII. törvény, 2016. évi CLVI. törvény
Hatályát vesztette: 2018. évi CXXXVIII. törvény
Hatályos: 2023. november 8.
 

Csak az állami építési beruházásokra vonatkozik a törvény

A törvény alanyi és tárgyi hatályának legalapvetőbb mérföldköve maga az állami építési beruházás fogalma: olyan építési beruházás, amelynek előkészítéséhez és megvalósításához felhasznált központi költségvetési vagy a nem közvetlen európai uniós forrás mértéke külön-külön vagy együttesen a beruházás becsült értékének ötven százalékát meghaladja, függetlenül attól, hogy az építési beruházás az állam javára valósul-e meg [2023. évi LXIX. tv. 5. § 1. pont].

Ebből a fogalomból következik tehát a tárgyi hatály, ami magában foglal valamennyi, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, azaz a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő állami építési beruházást, továbbá az alanyi hatály is, amely ezen állami építési beruházás előkészítésében és megvalósításában résztvevőkre terjeszti ki a törvény hatályát.

A jogalkotó funkcionális megközelítést alkalmazott, így a Beruházási törvény hatálya alá fog tartozni a kormány irányítása, vagy felügyelete alá nem tartozó önkormányzat olyan építési beruházása, melynek megvalósítása többségében központi költségvetési, vagy európai uniós forrásból valósul meg.

Az építési beruházás jogszabályi fogalmát az Építésijog.hu Fogalomtárában ide kattintva ismerheti meg. Ezen fogalmi rendelkezések között hivatkozásra kerül a Kbt. 8. § (3) bekezdése is, mely Kbt. szerinti építési beruházás fogalmi körét tehát a Beruházási törvény csak az ellenszolgáltatás fedezetéül szolgáló forrás tekintetében szűkíti, vagyis nem valamennyi Kbt. szerinti építési beruházásra kell alkalmazni az Ábtv. előírásait

A központi költségvetési forrás esetén a 2022. évi XXV. törvény rendelkezéseit javasoljuk figyelembe venni azzal, hogy a Beruházási törvény 26. §-a értelmében csak a Kormány által elfogadott keretprogramban szereplő állami építési beruházásokra biztosítható költségvetési forrás [2023. évi LXIX. tv. 26. § (3) bek.].

A becsült érték meghatározására általánosságban a Kbt. 16. §-a szerinti fogalmi rendelkezéseket javasoljuk irányadónak tekinteni, építési beruházások esetében pedig a 17. § (5) bekezdésében foglalt fogalmi meghatározást: „az építési beruházás becsült értékének megállapításakor a teljes – műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képező – építési beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is.” [2015. évi CXLIII. tv. 16. §; 2015. évi CXLIII. tv. 17. § (5) bek.].

 

Az Ábtv. hatálybalépése: 2023. november 8., de vannak átmeneti rendelkezések

A Beruházási törvény a kihirdetését követő 8. napon, azaz 2023. november 8. napján lépett hatályba [2023. évi LXIX. tv. 60. §].

A jogalkotó a Beruházási törvénnyel eszközölt jelentős mértékű módosítások elsajátítására a törvény 22. alcímében foglaltak szerint adott időt, ezek rövid összefoglalására az alábbiakban teszünk kísérletet.

Lényeges, hogy az Ábtv. előírásait csak azon állami építési beruházásokra kell alkalmazni, amelyek esetében a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás 2023. november 8-át követően indult meg [2023. évi LXIX. tv. 61. § (1) bek.].

Azon állami építési beruházások tekintetében, amelyek 2023. november 8-ig végleges építési engedéllyel rendelkeznek, azoknál nem kötelező az előkészítési dokumentációt készítése [2023. évi LXIX. tv. 61. § (2) bek.].

Azon önkormányzatok mentesülnek az Ábtv. alkalmazása alól, amelyek részére a költségvetési vagy a nem közvetlen európai uniós forrás nyújtásáról szóló támogatási szerződés vagy támogatói okirat már 2023. november 7. napjáig hatályba lépett [2023. évi LXIX. tv. 61. § (3) bek.].

Az önkormányzatok kötelesek az állami építési beruházásra vonatkozó, önkormányzat mint kedvezményezett részére kiállított támogatói okirat vagy az önkormányzattal kötött támogatási szerződés hatálybalépését követő 8 napon belül megkeresni az Építési és Közelekedési Minisztériumot arról, hogy az adott állami építési beruházás építtetőjeként el kíván-e járni a minisztérium. Európai uniós forrásból megvalósítandó állami építési beruházás esetén a minisztérium az építtetői státuszról szóló nyilatkozatát az önkormányzattal kötött megállapodás keretében a támogatói okirat vagy a támogatási szerződés hatálybalépését megelőzően is megadhatja, és a 2023. november 8-a előtt már létrejött megállapodásokat az Ábtv. szerinti megállapodásnak is kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy ezeknél a projekteknél az önkormányzatoknak nem kell külön is megkérdezni a minisztériumot arról, hogy kíván-e a beruházás építtetője lenni [2023. évi LXIX. tv. 61. § (5) bek.; 2023. évi LXIX. tv. 17. § (5)-(7) bek.].

Szintén némi haladékot jelenthet az, hogy a 2023. december 31-ig a Kbt. alapján megkezdettnek minősülő, európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló állami építési beruházásokra az állami építési beruházásokra vonatkozó kormányzati döntéshozatal rendjét (Ábtv. 9. alcím), valamint az építményinformációs modell (BIM) alapú műszaki megvalósítás rendszerét nem kell alkalmazni. A Kbt. alapján az a beruházás számít megkezdettnek, ahol az eljárás megindító hirdetmény feladásra, vagy az ajánlattételi felhívás megküldésre került [2023. évi LXIX. tv. 61. § (4) bek.; 2015. évi CXLIII. tv. 3. § 23. pont].

 

Egyes esetekben alkalmazni kell a BEÜ törvényt is
 

A Beruházási törvény hatálybalépésével hatályát veszti az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (BEÜ Törvény, lásd a 2023. november 7-i szövegállapotot). A Beruházási Ügynökség által ellátott feladatok költségvetésével kapcsolatos rendelkezéseit (10. § (2)-(10b) bekezdései) azonban alkalmazni kell a 2023. évi költségvetés végrehajtása során a 2023. november 8. napján a BEÜ törvény szerinti kormányzati magasépítési beruházások tekintetében [2023. évi LXIX. tv. 61. § (5) bek.].
 

Az Ábtv. rendelkezéseiről szóló tájékoztatók

 

A Kbt. Beruházási törvény által módosított rendelkezéseit – ideértve a vonatkozó kormányrendeleteket is – külön cikkben dolgozzuk fel.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény elfogadásához kapcsolódó eseményekről, és a törvényjavaslat fontosabb elemeit taglaló szakcikkekről az Építésijog.hu folyamatosan frissülő összefoglalójából IDE kattintva tájékozódhat.
 

Közbeszerzést érintő kérdéseivel forduljon a Procport Consulting Kft-hez