Építési § jog | KÖZBESZERZÉSI TUDÁSTÁR
alapinformációk egy helyen – ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek

Dinamikus Beszerzési Rendszerek az építési beruházásokban 3. rész

Cikksorozatunk 1. és 2. részében röviden bemutatásra került az, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) [2015. évi CXLIII. tv.] XVI. fejezetében szabályozott sajátos beszerzési módszerek, azon belül is a dinamikus beszerzési rendszer (a továbbiakban: DBR) felállítására hogyan kerül sor, arra milyen szabályok vonatkoznak.

Korábbi cikkünket úgy zártuk, hogy hipotetikusan létrejött a DBR, ehhez azonban érvényes részvételre jelentkezések is kellenek így most a jelen cikkben a DBR-ek ajánlattevőkre vonatkozó szabályaival fogunk foglalkozni.

A létrehozott DBR alapján biztosítható, hogy a folyamatosan változó termék- és szolgáltatáspaletta mindig elérhető legyen az ajánlatkérő(k) számára, így az adott beszerzési igény felmerülése esetén egy már előzetesen, a részvételi jelentkezések során alkalmasnak ítélt ajánlattevői kört tudnak megversenyeztetni annak érdekében, hogy a beszezrésüket a leghatékonyabban tudják megvalósítani.

 

 

A DBR-be való felvétel

 

Ahogy azt korábban részletesen kifejtettük a DBR-ek felállítása és az egyes ajánlatkérések több szakaszból állnak.

A részvételi szakasz során a részvételre jelentkezőknek meg kell vizsgálni a részvételi felhívást, különös tekintettel

• a beszerzés tárgyára
• a tervezett beszerzések becsült mennyiségére,
• a szerződéses feltételekre,
• a DBR egyes kategóriáira, azok leírására és
• az alkalmassági követelményekre.

Az érdeklődő gazdasági szereplők a fentiek áttekintése és értékelés alapján tudják eldönteni, hogy jelentkeznek-e a DBR-be, avagy sem.

 

A DBR egyik nagy előnye, hogy annak teljes időtartama alatt bármely olyan gazdasági szereplő csatlakozhat, amely megfelel az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági feltételeknek. Ez azt jelenti, hogy nem csak a részvételi felhívás időpontjában és az abban megjelölt „első” jelentkezési határidő az irányadó, hanem egy adott gazdasági szereplő akár a DBR fennállása alatt is „alkalmassá” válhat arra, hogy jelentkezzen az aktuális DBR-be.

 

Fentiekre figyelemmel az ajánlatkérőknek a DBR-t folyamatosan „karban kell tartaniuk”, hiszen bármikor jöhet újabb részvételi jelentkező, akinek jelentkezését a korábban meghatározott feltételek szerint el kell bírálni és ha érvényes jelentkezést nyújtott be, akkor fel kell venni a DBR-be.

 

A felvétel időpontja azért különösen jelentős, mert ajánlattételre azokat az ajánlattevőket kell felkérni, akik az adott DBR-ben szerepelnek.

 

Fentiekre figyelemmel az ajánlatkérők egy DBR fennállása alatt folyamatosan kaphatnak ajánlatkéréseket, hiszen az ajánlatkérőnek minden a DBR-ben szereplő ajánlattevőt fel kell szólítania ajánlattételre.

 

Mivel a konkrét műszaki tartalom csak az ajánlatkérés során válik ismertté az adott beszerzés vonatkozásában, így a DBR-ben részt vevő cégek annak ismeretében tudnak határozni az ajánlattétel tekintetében. Ez kellő rugalmasságot ad az ajánlattevőknek, hogy csak arra fókuszáljanak, ami valóban a profiljukba tartozik és jó eséllyel nyújthatnak be ajánlatot az adott beszerzés tekintetében.

 

Amennyiben a Kbt. szerinti építési beruházás esetén valamelyik ajánlatkérő DBR-t hoz létre és az adott cég megfelel az alkalmassági feltételeknek, illetve a többi paraméternek, akkor mindenképpen ajánlott a részvételi jelentkezés benyújtása, hiszen a DBR-ben nincs ajánlattételi kötelezettség, tehát a DBR-ben szereplő ajánlattevők maguk tudják eldönteni, hogy melyik ajánlattételre kívánnak ajánlatot benyújtani és melyikre nem.

 

 

Összefoglalva

 

• a DBR fennállása alatt folyamatosan lehet részvételi jelentkezést benyújtani,
• a konkrét műszaki tartalmat az adott ajánlatkérés vonatkozásában kell csak meghatározni
• az ajánlatkérőnek valamennyi a DBRben szereplő ajánlattevőt fel kell szólítani ajánlattételre,
• a DBRben szereplő ajánlattevőknek nincs ajánlattételi kötelezettsége,
• a DBR alapján az ajánlatkérések folyamatosan, akár egymással párhuzamosan zajlanak.

 

Fentiek alapján megállapítható, hogy a DBR egy kellően rugalmas rendszer, ami az ajánlatkérő számára biztosít egy „előszűrést” és mindig az adott igényeknek és piaci viszonyoknak (valutaárfolyam, termékkör, technológiák) megfelelően tud ajánlatot kérni, míg az ajánlattevő szabadon dönt, hogy kíván-e ajánlatot tenni.

 

Ugyanakkor ajánlatkérői oldalról a DBR-t folyamatosan karban kell tartani, ajánlattevői oldalról pedig folyamatosan figyelni és értékelni kell az ajánlatkéréseket, illetve megfelelő erőforrást kell biztosítani a megalapozott – és adott esetben akár párhuzamos – ajánlattételhez.

 

Amennyiben a témával vagy bármilyen közbeszerzési üggyel kapcsolatban kérdésük van, akkor kérdezzenek bátran az epitesijog.hu közbeszerzési tudástárának „Szakértőink válaszolnak” rovatában.